Így látják a világot az állatok

Vízimadarak látása

Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Vízimadarak látása károsítja a szemünket a képernyő? Egy magyar felnőtt átlagosan 10,4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, és 88 százalék tudja vízimadarak látása, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sokan végzik munkájukat monitor előtt, és esténként a tévé elé ülve pihennek.

vízimadarak látása

A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás. Óvatosan a videójátékokkal! Egyre több időt töltünk a képernyők előtt, ami különösen a gyerekek szemének és agyának jelent fokozott stresszt, de akár alvásproblémákhoz is vezethet.

Így látják a világot az állatok

A macskák a barna, a sárga és a vízimadarak látása színeket látják, hozzájuk hasonlóan a kutyák is, de az ő esetükben említésre méltó széles periférikus látásuk is. A madarak is rendkívül érdekes látással rendelkeznek, hiszen ők UV-fényben látnak, és mindig egy bizonyos pontra fókuszálnak.

A rengeteg faj külön-külön is a természet csodájának tekinthető, de íme a 10 legérdekesebb látással rendelkező állat: Bagoly: Mint sok más vízimadarak látása esetében, a baglyok szeme is fejük elülső vízimadarak látása helyezkedik el, remek látást biztosítva számukra vadászataik során, különösen olyan szituációkban, amikor kevés fény van.

Ezek a szemek viszont erősen rögzültek a szemgödörbe, emiatt szemüket alig tudják mozgatni.

Szimpatika főoldal

Ennek kompenzálásaként viszont a bagoly akár fokos szögben el tudja fordítania fejét. Kaméleon: A kaméleonnak van az egyik legegyedibb szeme az állatvilágban.

vízimadarak látása

Nincs külön alsó és felső szemhéja, csak egy vastag, tölcsérszerű réteg veszi körbe a szemcsillagot, egy kis rést hagyva a pupillák számára. Gekkó: Az éjjeli gekkóknak nappal ki kell védeniük a nagy fényt, ezért pupillájuk képes keskeny réssé összeszűkülni, így csak nagyon kevés fényt enged be. Míg az emberek nem képesek a színeket érzékelni halvány holdfényben, a gekkók megkülönböztetnek színeket, sőt háromszázötvenszer erősebbek a szemeik, ha színlátásról van szó.

vízimadarak látása

Gaviál: A gaviálok igazi őslényeknek számítanak. Ennek ellenére szemük különösen jól fejlett, és úgy helyezkedik el, hogy bár az egész fejük a víz alá bukik, a szemeik a víz felszínén maradnak, és zsákmány után leselkednek.

Madárhangok

A szemeik éjszakai látást is biztosítanak, méghozzá úgy, hogy egy vékony, tükörszerű rész a szem hátsó részén visszatükrözi a fényt, amit vízimadarak látása szem még nem nyelt el.

Ha megvilágítjuk éjszaka, szemeik visszatükrözik a fényt, és úgy vízimadarak látása ki, mintha ragyognának. Víziló: A vízilovak kitűnően látnak víz alatt, de szemük legcsodálatraméltóbb tulajdonsága, hogy egy átlátszó membránréteggel rendelkezik, amely megvédi az egész szemet a víz alatti szennyeződésektől. Békák: A békák nagy szemeikről híresek, de kevesen tudják, miért düllednek ki. Annyira ki tudják dülleszteni a szemüket, hogy a víz alól a felszínt is tudják figyelni.

A madarak látása

Ha be akarják vízimadarak látása a szemüket, visszahúzzák, és a két rétegnyi átlátszó membránból, és egy külső fedőrétegből álló összetett szemhéjukkal el tudják fedni azt. Lepkék: Mint a legtöbb rovarnak, a lepkéknek is összetett szemük van, ez több száz mikroszkópikus méretű, hatoldalú lencséből tevődik össze, és ennek segítségével egyszerre minden irányba tudnak nézni. Ez a fajta látásmód nem teszi lehetővé számukra, hogy élesen lássanak. A lepkék azonban az ultraibolya fényeket is felismerik, mely az emberi szem számára láthatatlan: ez vezeti őket a nektárral teli virágokhoz.

Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén vízimadarak látása környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.

Kecske: A kecskék négyszögű pupillája mindenképp figyelmet érdemel, de nem csak szépségük miatt. A pupillák szélessége miatt a kecske látószöge fokos, szemben az látással rendelkező emberek mínusz 4 csupán fokos látásával.

Az emberi színvilág szorosának a látványa elképzelhetetlen számunkra, pedig madaraink egy ilyen csodálatos, sokszínű világot látnak. Vajon milyennek látják egymást, hogy látják a táplálékot és milyennek látnak minket? Az es évek elején véletlenül fedezték fel, hogy a madarak képesek látni az ultraviola UV fényt, miközben a galambok szín megkülönböztető képességét vizsgálták.

Tintahal: Az egyik legfejlettebb szeme a tintahalnak van. Míg az emberek csak a pupillájukat alakítják át fókuszáláskor, a tintahalak az egész szemüket.

Vízimadarak látása

Továbbá a szem belső érzékelői lehetőséget adnak arra, hogy egy időben vegyenek észre maguk előtt, illetve a hátuk mögött levő dolgokat. Husky: A kutyák közül kiemelkedő a huskyk látása.

A rideg, acél szemeik ideálisak, hogy a sivár pusztákon mozgást kémleljenek. Szemeik mandula alakúak, közepesen távol helyezkednek el egymástól, kissé ferdén, lehet jeges kék, sötétkék, borostyán színű és barna.

Néhány esetben a huskyk egyik szeme barna, a másik kék, de a két szín szemenkénti keveredése is előfordul, ám ennek nincs befolyása a látásuk élességére.