A problémamegoldás és modelljei | Matematika tantárgy-pedagógia

A probléma lényege szempontjából. Problémamegoldás

A fáziskapcsolatokban a megismerési értelmi és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésben szerepelnek. A problémamegoldás menetét logikai és pszichológiai szempontból vizsgálhatjuk. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük.

A probléma lényege szempontjából Tiamin és látás

Ez mentes az egyéni vonásoktól, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja ezeket is. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres. Az egyéni döntésre a pszichológiai megközelítés alkalmazható azzal a bővítéssel, hogy a megismerés az esetek 99 százalékában másoktól is függ a helyes döntéshez mások együttműködésére van szükség.

Ha több megoldási alternatíva közül választhatunk, a probléma lényege szempontjából a kedvezőbb megoldás, amellyel egy csapásra több problémát oldunk meg pl.

A problémamegoldási folyamat makrostruktúrája, a gondolkodási fázisok[ szerkesztés ] Minden egyes gondolkodási lépésnek kettős funkciója van.

Account Options

Az egyik funkciót a problémamegoldó gondolkodás folyamatában betöltött szerepe határozza meg. A gondolkodási lépéseket ebben a szerepükben gondolkodási fázisoknak nevezzük. A gondolatmenet fázisai jól felismerhetők iskolai feladatmegoldások során, és ez lehetővé teszi az emberek gondolkodásának tudatos, szervezett fejlesztését.

Ténymegállapítás[ szerkesztés ] A probléma adatainak vagy a megoldás menetében felismerhető bármely összefüggés megnevezését jelenti. Ide tartozik a probléma egészére vonatkozó megjegyzés is. A ténymegállapítás következő fajtáit különböztetjük meg: Spontán ténymegállapítás A spontán ténymegállapítás a probléma adataiból, összefüggéseiből egyet nevez meg anélkül, hogy arra a problémamegoldó személy a gondolkodási folyamat következő lépésében építene.

Tervszerű ténymegállapítás Tervszerű ténymegállapításról akkor beszélünk, ha az adatot vagy összefüggést felhasználják a megoldási menetben.

Problémamegoldás – Wikipédia

Téves ténymegállapítás Téves ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó személy valamely ha szürkehályog-műtét során vagy összefüggést nem a tervezett császármetszés a látáshoz megfelelő módon állapít meg.

A téves ténymegállapítás oka legtöbbször az, hogy az emberek gondolkodás nélkül belemagyarázzák a problémákba addigi tapasztalataikat.

Hogyan éljünk problémák nélkül? - Gunagriha előadása - Nagykőrös, 2017.02.11

Ez a tapasztalat valós ugyan, de nem függ össze a problémával, ezért téves. Téves ténymegállapítást okozhat helytelen következtetés is. Irreális ténymegállapítás Irreális ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a megadott adat vagy összefüggés nem a problémára vonatkozik helyesen vagy helytelenül, hanem valótlan, fiktív.

Szubjektív ténymegállapítás Szubjektív ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó személy nem a problémáról, hanem a problémával való kapcsolatáról tesz megjegyzést. A probléma módosítása[ szerkesztés ] A a probléma lényege szempontjából probléma csak akkor oldható meg, ha adatainak és összefüggéseinek leolvasásán túl a megoldás érdekében változtatásokat is végrehajtunk rajta.

A helyes változtatások nem torzítják el a problémát, hanem segítik megoldását. A módosítás lehet a valóságnak megfelelő reálisvagy nem megfelelő irreális. Lehet gyakorlati, azaz cselekvéssel végrehajtott, vagy csupán gondolati. Megoldási javaslat[ szerkesztés ] A probléma megismerése, a ténymegállapítások és módosítások után ritkán a probléma lényege szempontjából elő, hogy meg tudjuk adni helyes megoldását.

Általában több megoldási javaslat születik, melyből az utolsó szolgál a probléma megoldásaként. A problémamegoldás során felvetett ténymegállapításokkal, módosításokkal és megoldási javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalás azok helyes vagy helytelen voltáról.

alváslátás hiánya

Mellékes mozzanatok említése[ szerkesztés ] A megoldási menetekben találkozhatunk olyan megjegyzésekkel, amelyek látszólag semmilyen összefüggésben sincsenek magával a problémával.

Ezek a mellékes mozzanatokra vonatkozó megjegyzések a probléma lényege szempontjából, ha a gondolkodás pillanatnyilag zsákutcába jutott. Csodálkozás, tetszés[ szerkesztés ] Ide tartoznak azok a megnyilvánulások, amelyek elárulják, hogy a problémaszituáció a problémamegoldó személy számára pozitív felszólító jelleggel rendelkezik.

Bosszankodás[ szerkesztés ] Ide tartoznak azok a megnyilvánulások, amelyek elárulják, hogy a problémaszituáció a problémamegoldó személy számára negatív felszólító jelleggel rendelkezik. A munka feladása[ szerkesztés ] A problémamegoldás menetében többször előfordulhat a megoldás abbahagyása.

rövidlátás 0 5

A gondolkodási fázisok közül alapvető és leggyakoribb a ténymegállapítás, erre épül a módosítás, és a megoldási javaslat. A kritika valamennyi fázist kísérheti. Kevésbé gyakori a módosítás, mivel ez több erőfeszítést igényel, mint a ténymegállapítás.

A kidolgozott megoldási javaslatok többször előkerülnek, még ha korábban már el is vetették azokat. A gondolkodási meneteket gyakran kísérik célszerűtlen ismétlések, át nem gondolt rögtönzések, ösztönszerű megnyilatkozások. Ezek nagy energiát vonnak el, még eredményes gondolkodás esetében is.

A problémamegoldási folyamat mikrostruktúrája, a gondolkodási műveletek[ szerkesztés ] Az egyes gondolkodási lépések mint gondolkodási műveletek segítik elő a gondolkodási fázisok kiformálását, és így a probléma megoldását. Azaz a gondolkodási műveletek a problémamegoldás folyamatában előkészítik a gondolkodási fázisok eredményes alkalmazását.

Önálló szereppel bírnak, a gondolkodási folyamat egészétől függetlenül. Analízis[ szerkesztés ] Analízisnek nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amely valamely egészet tárgy, jelenség, szöveg, stb. Ezután az egyes részek külön egységet alkotnak. Nem tarthatjuk analízisnek tehát valamely tárgy tulajdonságának a megjelölését azért, mert a tulajdonság nem tekinthető a látásszimulátor kacsa olyan részének, amely külön egységet jelent.

Tartalomjegyzék

Szintézis[ szerkesztés ] Az analízis ellentétes művelete. Az analízis és szintézis a legalapvetőbb gondolkodási műveletek, amelyeket a bonyolultabb gondolkodási műveletek magukba foglalnak.

mókus vízió

Elvonás, elvonatkoztatás absztrahálás [ szerkesztés ] Valamely egész tárgy, jelenség, szöveg, stb. Ez a folyamat nem azonos az "ember" szó kialakulásának folyamatával. Az absztrahálás ellentétes művelete a konkretizálás.

Navigációs menü

Két vagy több tárgy, jelenség azonosságát vagy különbözőségét tárja fel. Elvont adatok összehasonlítása[ szerkesztés ] Két vagy több tárgy, jelenség egy-egy adatát ragadjuk meg, és ezeket hasonlítjuk össze. Ez a művelet az összehasonlítás alesete, az elvonás, az összehasonlítás és a szintézis egysége.